REFORMÁTUS
HITÜNK ALAPJAI
Mit találsz ezen az oldalon
A SZENTÍRÁS – APOSTOLI HITVALLÁS – HEIDELBERGI KÁTÉ – MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS
ÉS NÉHÁNY MÁS ÁLTALUNK FONTOSNAK ÍTÉLT KÖNYV
A Szentírás
A reformátusok számára a Szentírás Isten kijelentésének dokumentuma. Ebben Isten mindent elmondott magáról, amit nekünk róla tudni kell és lehet – az Igében tökéletesen kijelentette megváltó akaratát az ember számára, így ez a mi hitünk és cselekedeteink szabályzója, vallásunk igazságainak biztosítéka. Természetesen egyetlen, a Szentírást olvasó ember sem mondhatja, hogy mindent tud Istenről, főként, hogy birtokolná az Istent. De a Szentírást helyesen értve azt mindenképpen vallhatja a Krisztusban újjászületett, hívő ember, hogy a legfontosabbat tudja Istenről, önmagáról és a világról: mert a Szentírás üzenete Krisztus, akiben Isten minden számunkra fontosat elmondott magáról és hozzánk való viszonyáról.
Bibliával kapcsolatos oldalak és On-Line olvasható bibliák
Magyar Bibliatársulat
– a magyar nyelvű Biblia ügyének szolgálatára
Az új fordítású revideált Biblia
A folyamatosan bővülő oldalakon tájékozódhatunk a Biblia kialakulásáról, kéziratairól, fordításairól, a benne található értelmezési alapelvekről, felépítéséről, tartalmáról és mondanivalójáról.
Megismerhetünk Bibliai tárgyú régészeti eredményeket és térképeken követhetjük nyomon a bibliai eseményeket.
EPUB és MOBI formátumban letölthető bibliák a
Kálvin Kiadó honlapján
10-féle Bibliafordítás egy helyen, köztük héber, görög és latin nyelven.
Az Apostoli Hitvallás
Ez a hitvallás a keresztyének egyik legrégebbi és legnagyobb körben elfogadott hitvallása. Középpontjában Isten áll, Róla szól. Felosztása a Szentháromságba vetett hitet tükrözi. A három rész a Szentháromság Egy Örök Isten személyeihez kapcsolódik.
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében.
És a Jézus Krisztusban, Ő egyszülött Fiában, mi Urunkban, ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától, szenvede Poncius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték; szálla alá poklokra; harmadnapon halottaiból feltámada, felméne mennyekbe: ül a mindenható Atya Istennek jobbján; onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben. Hiszek egy egyetemes keresztyén anyaszentegyházat; hiszem a szentek egyességét, bűneinknek bocsánatát, testünknek feltámadását és az örök életet.
Ámen.”
Heidelbergi Káté
A Heidelbergi Káté III. Frigyes kezdeményezésére, az ő közreműködésével jött létre. Szerzői Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus, református hittudósok, akiket III. Frigyes pfalzi választófejedelem azzal bízott meg, hogy a Biblia alapján írjanak olyan mindenki szánára érthető könyvet, amelyből a református hívők megismerhetik a keresztyén vallást.
Az elkészült kátét az 1562-bem Heidelbergben összehívott zsinat egyhangúlag elfogadta és a fejedelem saját fejedelmi címerével díszítve, 1563- ban ki is nyomatta.
III. Frigyes arról is gondoskodott, hogy a káté kitűzött rendeltetésének megfeleljen. Ezért elrendelte, hogy a lelkipásztorok a kátét kilenc szakaszra osszák fel és vasárnapokon, folytatólagosan, az igehirdetés előtt olvassák fel. Ezt a felosztást, miután igen terjedelmesnek mutatkozott, követte az, hogy ‘az esztendő 52 vasárnapjának megfelelően 52 Úrnapjára osztották fel, s az 52 Úrnapon belül pedig 129 kérdésre és feleletre
A káté rövid idővel 1563-as kiadása után magyar nyelvterületen is ismerté vált. A szatmárnémeti nemzeti zsinat 1646-ban kánonilag kimondta, hogy a Heidelbergi Káté „mindenütt megtartassék és taníttassék”. Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában.
A 2013-ban elkészült uj fordítás teljes szövege elérhető a Magyarországi Református Egyház honlapján.
EPUB és MOBI formátumban is letölthető a Kálvin Kiadó honlapjáról.
ISTEN ÖSVÉNYEIN – Csiha Kálmán előszava a Káté-magyarázatához)
A földi élet nagy kirándulás egy ismeretlen vidéken. Egy kirándulás sikerülhet jól, és sikerülhet rosszul. El lehet tévedni egy őserdőben, le lehet zuhanni a szakadékba, magas hegyek tetején meg lehet fagyni. Éhen, szomjan lehet halni egy sivatagban. De egy kirándulás sikerülhet jól is, tartalmazhat sok örömet, gyönyörű tájak bebarangolását, s lehet felejthetetlenül szép. A földi élet is ilyen kirándulás. Eltéveszthetjük, elronthatjuk, bánatok, bűnök, nyomorúságok szakadékába zuhanhatunk. Élhetünk úgy, hogy végül is szomjazik, éhezik, tönkremegy a lelkünk, megfagy bennünk az öröm, a szeretet. De élhetünk úgy is, hogy tele van az életünk örömmel, boldogsággal, Istentől kapott lelkierővel.
Számtalan eltévesztett életet látunk. Elrontott házasságokat, nyomorúsággal, veszekedéssel, bánattal teli, elzüllött életeket, alkoholistákat, szenvedélyek rabjait, akik nem tudnak szabadulni megkötözöttségükből, és tönkreteszik testüket, lelküket. De vannak jól sikerült életek. Vannak erős lelkű emberek, akik minden akadályon át tudnak menni, nehéz helyzetekben meg tudnak állni, utat tudnak mutatni az eljövendő nemzedékeknek is. Mi is valamelyik csoportba beletartozunk. Ti is valamelyikbe bele fogtok tartozni. Hogy melyik csoportba tartozunk, az attól függ, hogyan járjuk meg ezt a kirándulást. Mert ebben a földi életben bele lehet halni a szakadékba, de meg lehet találni a gyümölcstermő vidéket is. Ráadásul ezen a kiránduláson nem csak ezt a földi életet ronthatjuk el, hanem úgy elronthatjuk a magunk dolgát, hogy soha nem jutunk be abba a másik, igazi, boldog életbe, amely a földi élet után következik. Mert annak a másiknak az ajtaja itt van valahol elrejtve ebben a földi életben.
Mit tegyünk hát, hogy jól sikerüljön a kirándulás?
Minden ismeretlen terepen történő utazáshoz térkép kell. Valaki olyan kell hogy adja vagy szerkessze ezt a térképet, aki jól ismeri a terepet. S milyen jó, ha még tanácsot is tud adni hozzá. Ehhez a földi kiránduláshoz a legjobb tanácsot, a legjobb térképet Isten tudja adni. Azért, mert ezt a földi életet ő teremtette, ő ismeri leginkább a dolgok okát, célját, az út buktatóit és lehetőségeit.
Isten adott nekünk ilyen tanáccsal ellátott térképet. Ez a térkép, ez a tanács a Szentírás. A Szentírásban van megírva Isten hozzánk szóló üzenete. Onnan tudjuk meg, hogy merre menjünk, mit csináljunk, hogy életünk jól sikerült élet legyen, s majd az örökéletbe is bejussunk. A Szentírás sok millió embernek vezette az életét, megváltoztatta a világtörténelmet. A megépült keresztyén templomok százezrei mind a Szentírás tanítása, az igehirdetés nyomán épültek. Az egész európai kultúra mind a Szentírás tanítására néz vissza és abból fakadt. A világon lévő keresztyén egyházak mind a Szentírásra támaszkodnak. A Szentírásban csodálatos kisugárzó erő van, és az az üzenet, amit ad benne Isten, benne van már a világtörténelemben mint megvalósult és mint ezután megvalósuló dolog. A Szentírásban a te életed útjelző táblái is benne vannak.
Az egész Szentírás útmutatását a Heidelbergi Káté foglalja össze. A Káté főútvonalakat feltüntető kicsinyített térkép a nagy kiránduláson. A Bibliában különböző történeteket, tanításokat, próféciákat, jövendöléseket találunk, melyek ugyanazt az igazságot fejezik ki. A Heidelbergi Káté mindezeket egységes gondolati rendszerbe foglalja, lerövidíti. Az egész Heidelbergi Kátét viszont az első kérdés foglalja össze. Aki az első kérdést igazán megérti, igazán a magáévá teszi, az tudja hitünk lényegét. Az egész Heidelbergi Káté az első kérdésből ágazik el. Tulajdonképpen a Káté végén kellene megtanulnunk összefoglalónak. Most így az elején csak nagy vonalakban tudunk beszélni róla. A benne lévő tanítást később az egyes kérdésekben kibontva meglátjuk. Mielőtt azonban hozzákezdenénk, szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy minden kérdés végén bibliai helyek vannak megjelölve, ezeket jó, ha otthon elolvassátok. Meg fogjátok látni, hogy a Heidelbergi Káté teljesen a Biblia alapján épül fel, sőt a feleletek szövegében is sok helyen a Szentírás szövegét találjuk.
De mi is az, hogy Heidelbergi Káté? A káté tanítást jelent, mégpedig olyan tanítást, amely kérdés–felelet formájában van megfogalmazva, azért, hogy így könnyebben megérthető legyen.
A reformáció kezdetén (A reformációt 1517. október 31-től számítjuk, amikor Luther Márton kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára a 95 tételt) már kezdtek kátékat írni. Tanították a népet. A reformáció idején mindenütt igyekeztek lefordítani anyanyelvre a Szentírást, iskolákat alapítottak, hogy a nép tudjon írni, olvasni, és anyanyelvén ismerje meg az Isten igéjét. Kátékat is írtak, hogy azokban foglalják össze a Szentírás tanítását. Így írta meg Luther Márton a Kis Kátét, melyet az evangélikusok most is tanulnak. Kálvin is írt egy kátét. De a református egyház közhasználatba vett kátéja a Heidelbergi Káté.
Miért is hívjuk Heidelbergi Káténak? Azért, mert Heidelberg városában állította össze 1563-ban Ursinus Zakariás és Oleviánus Gáspár. Ha történetesen Temesváron írták volna, és nem Németország Heidelberg nevű városában, akkor úgy hívnák, hogy Temesvári Káté, de hát Heidelbergben készítették, és ezért hívják Heidelbergi Káténak. Azt is tudnunk kell a Heidelbergi Kátéról, hogy az egész világ reformátussága ismeri. A hollandok, az afrikai reformátusok is, mindenütt ismerik a Heidelbergi Kátét, és nagyon sok helyen úgy tanulják, mint ahogyan mi tanuljuk a konfirmációkor.
Hány hitvallásunk van nekünk? A Heidelbergi Káté és a II. (Második) Helvét Hitvallás. A II. Helvét Hitvallás azért II. Helvét Hitvallás, mert Helvéciában, vagyis Svájcban alkották meg. Konfirmációkor csak a Heidelbergi Kátét tanuljuk, de hitünk összefoglalója a II. Helvét Hitvallás is, amely tulajdonképpen kibővítése a Heidelbergi Káténak. (Azért II. Helvét Hitvallás, mert volt egy első is, de a református egyház a másodikat fogadta el hite mértékéül.)
Összefoglalva:
Hitünk alapja a Szentírás. A Szentírásban van megírva Isten hozzánk szóló üzenete. A Szentírást a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás foglalja össze. Az egész Heidelbergi Kátét az első kérdése foglalja össze. Ezért az első kérdéssel Isten üzenetének közepébe nyitunk be.
Figyeljünk fel arra, hogy a Heidelbergi Káté egyes szám első személyben van írva. Benne nem másról vagy általában az emberekről, hanem rólam, az én életemről, bűneimről, megváltásomról, Megváltómról, Jézusomról, üdvösségemről van szó. Azt is tudnunk kell, hogy a Heidelbergi Káté az Istenben hívő ember hitvallása. Csak az tudja megérteni, akinek hite van. Akinek nincs hite, az nem tudja felfogni.
Miért nem látja sehol sem Istent a hitetlen ember? Mint ahogy a vak nem láthatja a színeket, mert megvakult, elromlott a szeme, éppen úgy a hitetlen ember sem tudja meglátni Istent, mert elromlott a belső lelki látása, nincs hite. Istent csak hit által lehet látni, mint ahogy a színeket is egészséges szem által lehet felfogni. Ezért mielőtt hozzákezdenénk a Káté tanulásához, imádkozzatok magatokban sokat, hogy Isten segítsen benneteket, adjon nektek lelki látást, hogy ne legyen vak a szívetek, hogy míg tanuljuk a Kátét, hittel tudjátok felfogni, és ne csak kívülről nézzétek, hanem belülről is lássátok, hogy mit akar velünk az Isten, hogy milyen az az út, amelyen járnunk kell, hogy valóban boldog emberek legyetek itt a földön. Ebbe az is beletartozik, hogy boldog legyen majd a házasságotok, hogy szép családot tudjatok alapítani, és hogy másoknak is hasznára lehessetek. Beletartozik az is, hogy ne legyünk gyáva, megfélemlő, megfutamodó, gerinctelen emberek, hanem reménység, bátorság, öröm legyen a szívünkben, tiszta és erős lelkű emberek legyünk, és majd bejussunk az örökéletbe is.
***
A Második Helvét Hitvallás
1549-ben Kálvin János Zürichbe utazott és Bullinger Henrikkel (Ő szövegezte az I. Helvét Hitvallást) egyeztették tanításaikat, és aláírták a Zürichi Egyezményt (Consensus Tigurinus). Ezóta beszélhetünk református egyházról.
1562-ben Bullinger Henrik saját magának megírta a II. Helvét Hitvallást, amit hamarosan aláírtak a svájci református kantonok. III. Frigyes pfalzi református német választófejedelemnek a német birodalmi gyűlés előtt kellett igazolnia igazhitű keresztyén voltát. Ezért 1566-ban a II. Helvét Hitvallást kérte el a helvéciai reformátusoktól és azt terjesztette a birodalmi gyűlés elé. 1566. márciusában nyomtatásban is megjelent. Mivel Bullinger eleve latinul fogalmazta meg hitvallását, így semmi nehézséget sem jelentett a latinos műveltségű nyugaton annak megértése. A birodalmi gyűlés elfogadta, mint a német reformátusok hitvallását. Ettől kezdve nevezték őket helvét hitvallású evangélikusoknak, míg a lutheránusokat ágostai hitvallású evangélikusoknak.
A Második Helvét Hitvallás – a Heidelbergi Kátéval együtt – a Magyar Református Egyház minden gyülekezetében elfogadott hitvallási irat, amely a Szentírás alapján álló református keresztyén hitünknek szabatos, pontos kifejezése. A magyar református lelkipásztorok az 1567. évi debreceni zsinaton sajátjukként elfogadták. Magyar nyelvű fordítása (Szenczi Csene Péter) 1616-ban jelent meg.
A II. Helvét Hitvallás 30 fejezetből áll. Minden fejezet címe meghatározza annak tartalmát.
II. HELVÉT HITVALLÁS FEJEZETEI
- A szentírásról, az Isten igaz beszédéről
- A szent iratok magyarázásáról, az egyházi atyákról, egyházi gyűlésekről és a hagyományokról
- Istenről, az Ő egységéről és a Szentháromságról
- A bálványokról, vagyis Istennek, Krisztusnak és a szenteknek képeiről
- Isten imádásáról, tiszteletéről és segítségül hívásáról az egyedüli Közbenjáró Jézus Krisztus által
- z Isten gondviseléséről
- A mindenség teremtéséről, az angyalokról, a sátánról és az emberről
- Az ember bűnesetéről, a bűnről és a bűn okáról
- Az ember szabad akaratáról és tehetségéről
- Isten eleverendeléséről és a szentek elválasztásáról
- Jézus Krisztusról, az igaz Istenről és emberről, a világ egyedüli Megváltójáról
- Az Isten törvényéről
- Jézus Krisztus evangéliomáról, mint szintén az ígéretekről, a lélekről és a betűről
- A bűnbánatról és az ember megtéréséről
- A hívők valóságos megigazulásáról
- A hitről és a jó cselekedetekről, ezek jutalmáról és az ember érdeméről
- Az Isten egyetemes és szent egyházáról és ennek egyedüli Fejéről
- Az egyház szolgáiról, azok intézményéről és kötelességeiről
- A Krisztus egyházának sákramentomairól
- A szent keresztségről
- Az Úr szent vacsorájáról
- A szent és egyházi gyülekezetekről
- Az egyházi könyörgésekről, az éneklésről és a kánoni órákról
- Az ünnepekről, a böjtökről és az eledelekben való válogatásról
- Az ifjúság vallási oktatásáról és a betegek látogatásáról és vigasztalásáról
- A hívők eltemetéséről, a holtak körül való gondoskodásról, a tisztító tzűzről és a szellemek megjelenéséről
- Az istentiszteleti szertartásokról, a vallásos szokásokról és a közömbös dolgokról
- Az egyház javairól
- A nőtlenségről, házasságról és háztartásról
- A hatóságról
Szikszai György
Keresztényi tanítások és imádságok
Művelődéstörténetünk legbecsesebb imakönyve
Szikszai György tanításai és imái az 1786-os keletkezése óta úgy beleivódtak a magyar reformátusság lelkébe és úgy hatnak nemzedékről nemzedékre, hogy már teljesen személytelenné váltak.A református hívők egyszerűen úgy élnek és gondolkodnak, úgy viselkednek és cselekednek, úgy fohászkodnak és könyörögnek, ahogyan ezt a jó öreg Szikszai Györgytől tanulták, de mesterüknek már a nevét sem igen ismerik, sőt létezéséről sem igen tudnak.
Nemcsak az esztendő különböző szakaszaira: a hétköznapokra és ünnepekre ad imádságokat, de a lelki élet legkülönbözőbb mozzanataira, az életsors különféle változataira, az emberi életpályák és foglalatosságok minden változatára is. Az imákat emberismeret, gyengéd megértés és szeretet hatja át.
Kempis Tamás
Krisztus követése
Biblia után a második legelterjedtebb könyv a világon.
A mű sok (1159 darab) szentírási idézettel, lelki és erkölcsi alapszabállyal igyekezik elvezetni az olvasót az önismeret útján az Istennel való egyesülés felé. Kéziratainak – 1424-től az 1. könyv, 1427-től mind a 4 könyv – száma meghaladja a 700-at. 95 fordításban, több mint 3000 kiadásban jelent meg, és napjainkig az egyik legolvasottabb lelki könyv. A Krisztus követését 1470-ben Augsburgban nyomtatták ki, és hamarosan nagyon népszerűvé vált. Német fordítása már 1448-ban, francia és spanyol fordítása 1493-ra készült el. Később görögül és héberül is megjelent. Ezzel a mű a Biblia után a második legelterjedtebb könyv a világon.
(forrás: Wikipédia)
A mű 4 részből áll:
1. könyv: A lelki élet szabályai
2. könyv: A belső ember
3. könyv: A belső vigasztalás
4. könyv: Az Oltáriszentség
A „Krisztus követése” PDF formátumban megtalálható és olvasható a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár weboldalán