Ha először jön
közénk

Néhány jótanács és magyarázat

Mit találsz ezen az oldalon
EGYHÁZI ETIKETT – ÚRVACSORA – EGYHÁZTAGSÁG – REFORMÁTUS ÜNNEPEK

Először jön közénk?

Röviden az egyházi etikettről.

 

» Ki vehet részt az istentiszteleten illetve egyéb egyházi programon?

Istentiszteleteinket, alkalmainkat bárki látogathatja. Gyülekezetünk nyitott közösség, ezért mindenkit szeretettel fogadunk: azokat, akiket gyermekkorban megkereszteltek akár más felekezetnél, de nem gyakorolták eddig a hitüket, és azokat is, akik nem részesültek keresztségben.
Manapság egyre többen felnőtt korban szeretnének megkeresztelkedni, amelyre lehetőséget biztosítunk.

» Hogy köszönnek a reformátusok?

Az istentisztelet előtt és után a reformátusok „Áldás, békesség!”-gel köszönnek egymásnak. Ha még szokatlan ez a köszönési forma, nyugodtan köszönjünk a napszaknak megfelelően.

» Hova üljek a templomban?

A templomban bárhová leülhetek, de ha bizonytalan vagyok, megkérdezhetem a gyülekezeti tagokat.

» Mi történik az istentiszteleten?

A református szertartás egyszerű és könnyen követhető.
Az istentisztelet a lelkész bevonulásával kezdődik. Ekkor a hívek fölállnak és közösen elénekelnek a református énekeskönyvből egy éneket (zsoltárt vagy dicséretet). A kezdőének után ülve folytatjuk az éneklést. Ezután a lelkipásztor fölolvas egy bibliai idézetet és imádkozik. Újabb ének után egy másik szentírási szakasz és az igehirdetés következik. A prédikáció befejeztével a lelkész imádságot mond és a gyülekezet közösen imádkozza a Miatyánkot. Ezután a gyülekezet hírei (hirdetések) következnek. Az istentiszteletet áldással, a Himnusz és egy záróének eléneklésével zárjuk.
Kifelé menet a hívek a perselybe helyezik el adományaikat. A lelkész a templomajtóban mindenkivel kezet fog, és így köszön el a távozóktól.

» Úrvacsora

Mi a látható jel az úrvacsorában?
A református egyházban a hívek kenyeret és bor kapnak az úrvacsorán.

Miért kell úrvacsorázni?
Az úrvacsora a bűnök bocsánatáról szól. Sokan kérdezik, csak így tud Isten megbocsájtani?  Nem! Isten minden bűnét őszintén megbánó embernek megbocsát. De vannak az életben is un. minősítet alkalmak, az úrvacsora is ilyen, amikor a lelkünket, életünket jobban odafigyelve megvizsgáljuk és így járulunk Isten színe elé.

Ki úrvacsorázhat?
Egyházunk rendje szerint, aki megkeresztelt, konfirmált. A többiek miért nem? –kérdezik. Az úrasztalához bárki kijöhet, aki rendezni szeretné életét Istennel, senkit el nem küldünk, de azért hangsúlyozzuk az előbbi két feltételt, mert az Igében ott van a figyelmeztetés, aki méltatlanul ( tudatlanul) eszik, és iszik ítéletet eszik és iszik magának.

Hogyan készülhetek az úrvacsorára?
Isten előtt önvizsgálatot, bűnbánatot tartva, megbékélve magammal és embertársaimmal, Isten segítségét kérve a változáshoz.

Mikor úrvacsorázhatom?
A református ember minden alkalommal, amikor megterítik az úrasztalát és lélekben erre felkészült. Gyülekezetünkben minden egyházi ünnepen, valamint minden hónap utolsó vasárnapján van úrvacsoraosztás. Az úrvacsora egyházunkban nem azonos a betegek szentségével, nem utolsó kenet! Ezért akik akadályoztatva vannak, azoknak szívesen kivisszük lakásokba, kórházba, ha ezt valaki kéri.

» Hogyan lehetek gyülekezeti tag?

Mit jelent az egyháztagság?

Egyházunk alulról építkező közösség. Minden szintre a gyülekezetek tagsága, vagy általuk delegált képviselők szavazás útján választják meg a tisztségviselőket. (pl. presbiter, lelkész, esperes, püspök). A testületek az un. paritás elve alapján működnek, vagyis ugyan annyi lelkészi és ugyan annyi világi tagot választanak a gyülekezetek.
Minden egyháztag választó és választható.

Hogyan lehetek egyháztag?

Az egyházunk törvénye

1967. évi I. törvény
A Magyarországi Református Egyházról és szolgálatáról
a 2005. évi I. törvény módosításaival egységes szerkezetben

az 1 § 2. és 3. bekezdésében erről így rendelkezik:

(2) A Magyarországi Református Egyház tagjának
tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot.
(3) Egyháztagsági jogait és kötelességeit mindenki
az állandó lakóhelye szerint szervezett, önálló működésű, autonóm egyházi szervezetében gyakorolja. Az
itt kinyilvánított magyar református egység tényleges
gyakorlására, az egyháztestek teljes konszenzusával, az
anyaország határain átívelő szervezetek hozhatók létre

Az egyháztagok jogait és kötelezettségeit is ez a törvény szabbályozza

» Hogyan támogathatom a gyülekezetet?

A perselybe dobott adományokon kívül konkrét célokat is támogathatok. Például adakozhatom meghatározott célra, mint templomfelújítás, gyerektáborok.
Ez lehet személyesen a lelkészi hivatalban vagy banki átutalással az alábbi számlaszámra.

 A gyülekezet Számlaszáma:
10700691-25603301-51100005
IBAN száma:
HU21 1070 0691 2560 3301 5110 0005

» Mire költik az adományokat?

Az istentisztelet után a perselyben lévő adományokat két presbiter összeszámolja, bevezeti egy úgynevezett perselynaplóba, és bekerül a gyülekezet könyvelésébe a bevételek közé. A perselybe dobott adományokkal a gyülekezet fenntartásához járulunk hozzá. (pl. templom rezsiköltsége, lelkész javadalma, gyülekezeti programok kiadásai, rászorultak segítése stb.)

Református Ünnepek

 

 

» Advent

Latin eredetű szó, jelentése várakozás. A karácsonyt megelőző négy vasárnap ez az időszak. Ilyenkor a keresztyén családok vasárnaponként egy-egy gyertyát meggyújtva, beszélgetve, imádkozva, énekelve készülődnek Jézus születésének ünnepére.

» Karácsony

Jézus születésének ünnepe (Máté ev. 1,2 rész, Lukács ev. 2.rész) nem fenyő-, családi ünnep. Főleg nem az ajándékozás ünnepe! Persze ezek is részei, de nem erről szól. Isten fia emberként végig járta az életünket a születéstől a halálig. Ennek az útnak kezdete ez az ünnep. A karácsony a boldog bizonyosság ünnepe: „Mert úgy szerette Isten e világot…” (János ev. 3:16)

» Böjt

A húsvétot megelőző negyvennapi időszak. Bár nem igazából református ünnepkör, de a katolicizmusból átvéve mégis gyakoroljuk. Igaz, számunkra nem elsősorban a testi lemondás, hanem a lélek átvizsgálásának időszaka ez.

» Virágvasárnap

Jézus bevonulása Jeruzsálembe. (Lukács ev. 19,28-48) A Nagy hét kezdete, amely Jézus földi életének utolsó hete.

» Nagycsütörtök

Jézus megmossa a tanítványai lábát. Utolsó vacsora. Júdás árulása. Jézus elfogatása, kihallgatása a Nagytanács előtt. (Máté ev. 26. rész, Lukács ev. 22. rész, János ev. 13. rész)

» Nagypéntek

Jézus Pilátus előtt. Keresztre feszítés. Krisztus halála, temetése. (Máté ev. 27. rész, Márk ev. 15. rész, Lukács ev. 23. rész, János ev. 19. rész) 
Jézus bűneinket magára vette, hogy mi Isten előtt megbánhassuk bűneinket, és bűnbocsánatot nyerhessünk tőle.

» Húsvét

Jézus Pilátus előtt. Keresztre feszítés. Krisztus halála, temetése. (Máté ev. 27. rész, Márk ev. 15. rész, Lukács ev. 23. rész, János ev. 19. rész) 
Jézus bűneinket magára vette, hogy mi Isten előtt megbánhassuk bűneinket, és bűnbocsánatot nyerhessünk tőle.

» Áldozócsütörtök

Jézus mennybemenetele.  (Apostolok csel. 1.rész) Negyven napra van húsvét után. Sokan első hallásra keresik, hogy hol található ebben az ünnepben az áldozás. Sehol! A nevét onnan kapta, hogy minden katolikusnak minimum évente egyszer gyónni és áldoznia kell, és ez volt az egyházi évben az utolsó lehetőség Csak az ünnep elnevezését vette át a reformátusság a katolikus egyháztól az ehhez kötődő egyházi előírást nem, mivel nálunk sem gyónás sem áldozás nincs.

» Pünkösd

A Szentlélek kitöltetése. (Apostolok Csel. 2. rész) Neve a görög ötven számnévből ered, mert ötven napra van húsvét után. Ez az ünnep a keresztyén egyház születése.

» Reformáció

Ez az egyetlen ünnepe a reformátusoknak, amely nem kötődik Jézus életéhez. 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton 95 tételét a wittembergi vártemplom kapujára. Ezzel indult útjára a reformáció.
Bár a reformáció több ágra szakadt mindannyian ezt az eseményt tekintik kiinduló pontnak.